Történelmünk..

Rohan az idő. Alig 10-15 éve még vasudvar, benzinkút, autósbolt, kétirányú gépkocsiforgalom és ehhez hasonló hétköznapi, szürke dolgok jellemezték a teret.
Manapság, leszámítva a tényleg hideg téli napokat, csak embereket látni a téren. Mintha egy nagy terasz lenne az egész. Színes, nyüzsgő, pezsgő. Megpihenő, beszélgető fiatalokkal és idősebbekkel, kávézgató, falatozgató turistákkal a világ minden tájáról. A százéves fák alatt akár csak átsétálni is kellemes, de ha sikerül valahol találnunk egy szabad asztalt, ne csodálkozzunk, ha éjfélkor megkérnek minket, hogy legyünk szívesek beülni, mert a lakók miatt lassan be kell zárni a teraszt.
1995 körül alig volt 3-4 vendéglátóhely a téren, akkor a Vian helyén is még egy más üzlet állt, nevezetesen a Margaréta Tisztító Szalon. Igen, egy mosoda volt az elődünk. Nem sok minden maradt meg belőle, csak az a kósza telefonhívás, ami másfél – két éve érdeklődött a Szalon nyitva tartása iránt.
Szolid irodalmi kávézónak készült, de ma már egy komoly étlappal ringbeszálló étterem – kávézó lettünk. Az elmúlt évekre visszatekintve, hála Istennek, töretlen kedveltségnek örvendünk, egyre több törzsvendéggel és visszajáró külföldi turistával. Hogy mi a titok, miért kell asztalra várni nem ritkán néhány percet? Nehéz megmondani. El kell jönni egy este, beülni és át fog ragadni az a hangulat, ami már oly sok mindenkit megfogott. Elbeszélgetni egy csíkos kávé mellett, megkóstolni valami finomságot az étlapról vagy koktélozni egy jót.

Igyekszünk mindenből a legjobbat adni!